Balástyai énekest és hangszeres zenészeket keres korosztálytól függetlenül a Big Band zenekar. Jelentkezni lehet Kauczki Tonuzóbánál a 06 (30) 329-4798-as telefonon.
Május 16-17-én 9.00-18.00 óráig a szatymazi Dankó Pista Faluházban íriszkiállítás lesz. A balástyai Börcsök Attila gyönyörű virágait mutatja be, amelyeket őszeszéki tanyáján nevel. Az idén a kedvezőtlen időjárás miatt több tő kipusztult, de így is szemet gyönyörködtető az 510 fajta, 2000 tő nőszirom, latin nevén íris germanic virág látványa. A […]
Balástyán első alkalommal 2014-ben volt lehetősége a lakosoknak kerékpárjuk regisztrálására a körzeti megbízott irodájánál. A balástyai lakosság számára a Kisteleki Rendőrkapitányság ismét 200 darab regisztrációs matricát tud biztosítani, így akik május 7-én, 10.00-13.00 óráig, május 14-én, 17.00-19.00 óráig nem tudnak megjelenni, telefonos egyeztetéssel új időpontot kérhetnek: Király Roland rendőr törzsőrmester, […]
Kiss István Ifjúsági Díjas, Kiváló Népművelő 1939. április 2-án született Makón, és a balástyai művelődési ház vezetője volt 1961-től 1990-ig. Vízilógyűjteménye a baráti kapcsolatai ?látható? kifejezése.
A Balástyához és Kistelekhez tartozó 84 hektáros védett terület legértékesebb részei a szikes tó, a semlyékek és a vizenyős rétek. Ezek az élőhelyek változatos madárvilágnak nyújtanak kedvező életfeltételt.
A Szirtos-szék a jellegzetes dél-alföldi szikesek láncolatának egyik tagja. Az itt található változatos élőhelyek, mint a szikes tó, a semlyékesek, homokos szántók és akácosok számos madárfajnak nyújtanak otthont.
A pusztán a szikes jellegű társulások és a homoki sztyepprétek uralkodnak. Az Alföldön egyre fogyatkozó semlyékesek számos ritka élőlény menedékeként szolgálnak. Ezeket a ritka nemzeti kincseket mindenképp meg kell őriznünk az utókor számára.
A kistérségben a nem ültetvény jellegű telepített erdők közül két jelentősebb a Balástya-Kapitányságon található. Közülük a kiterjedtebb egy fenyő- és akácelegyes szürkenyaras (Populetosum canescentis cultum), a kisebb tölgy-domináns fásítás (Quercetum roboris cultum). Emellett szikesekkel és kisebb számban homoki gyepekkel is találkozhatunk.
A volt Alkotmány Tsz. mesterséges kialakítású öntözővíz tározója 1989-ben létesült, és a termelőszövetkezet felszámolása óta állami tulajdon. A Balástyai Alkotmány Horgászegyesület 2002 óta bérli a víztározót.
Az Őszeszék ősi szikese számos védett faj otthonául szolgál. Legjelentősebb természeti értékét a területen található szikes tó madárvilága jelenti.
” a faluban a tűznek soha nem szabad kialudnia „ Kiss István 1939. április 2-án született Makón.A balástyai művelődési ház vezetője volt 1961. január 16-tól 1990. február 1-ig. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola népművelés szakán végzett 1980-ban. A népművelő szakma Szocialista Kultúráért, Ifjúsági Díj, Kiváló Népművelő kitüntetésekkel ismerte el országos […]
Apai ágról ősei az 1770-es években a Felvidékről érkeztek a balástyai szállásterületre, (előbb Szeged-Alsótanya, 1891-től Szeged-Felsőközpont) ahol hantházakat, később vert falú épületeket építettek. Egyes feltételezések szerint ők készítették az első gémeskutakat, vélhetően innen kapták nevüket is (Gémes). Anyai ősei Szegedről települtek ki az Őszeszéki-tó mellett kimért földjeikre. Szülei 1896-ban házasodtak […]
Bitó Józsefné Gera Eszter 1922. február 19-én született egy ma Balástya területéhez tartozó tanyán, szegényparaszt család legkisebb gyermekeként.
Veszelkáné Gémes Eszter Bitó Józsefné Gera Eszter Kiss István Kopjafa a 13 aradi vértanú emlékére Sársánszki Vass Márta Útszéli keresztek Vízilógyűjtemény
A baráti kör 2000-ben alakult meg nem hivatalosan. A tagokat a közös szenvedély, a veterán motorok szeretete, és a gyűjtő szenvedély kovácsolta közösséggé.
Vezetékes vízszolgáltatás 1959 óta van Balástyán, a víztornyot, hidroglóbuszt 1975-ben állították fel. 1981-ben kötötték be a községi vízmű II. számú kútját.
Az 1900-as évek elején épült az a magánház, amiben először az 1930-as, 1940-es évektől egy helyiségben a Zöldkereszt, majd a Védőnői Tanácsadó kapott helyet.
Az állomás az 1903-as menetrendben Központ 300. sz. őrház néven, Posta, távirda és vasúti állomás 1918-ban Szeged-Felsőtanya néven fotón látható, és az 1943-as menetrendkönyvben Szeged-Felsőközpont néven található meg.