A kistérségben a nem ültetvény jellegű telepített erdők közül két jelentősebb a Balástya-Kapitányságon található. Közülük a kiterjedtebb egy fenyő- és akácelegyes szürkenyaras (Populetosum canescentis cultum), a kisebb tölgy-domináns fásítás (Quercetum roboris cultum). Emellett szikesekkel és kisebb számban homoki gyepekkel is találkozhatunk. Ezek a mozaikos élőhelyek nagyszámú védett és fokozottan védett élőlény otthonául szolgálnak.
A semlyékeseken nagy számban fordul elő a poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora) és a mocsári kosbor (Anacamptis palustris subsp. palustris). A magasabb térszínek jellemző védett növényei az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) és a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum).
Az idős, korhadt, de még élő fában fejlődik két impozáns bogarunk a pompás virágbogár (Protaetia speciosissima) és a diófacincér (Aegosoma scabricorne). Balástya-Kapitányság ültetett erdeiben viszonylag gyakori a farkasalmalepke. (Zerynthia polyxena). Az állat tápnövénye a farkasalma (Aristolochia clematitis), amely errefelé közönséges gyomnak számít. Génbanknyi a zöld levelibéka (Hyla arborea) és a fürge gyík (Lacerta agilis) állománya. A semlyékesen igen nagy számban találkozhatunk szalakótákkal (Coracias garrulus), melyeknek ezek a gyepfoltok fontos táplálkozó területei, továbbá itt elegendő fészkelésre alkalmas hely is akad.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Gaskó, B. (2008): Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről I. Adatok az M5-ös autópálya nyomvonaláról és Szeged tágabb környékéről. ? Stud. Nat. 4. Szeged.