Június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján Trianon-emlékmű avató ünnepség volt községünkben. Az emlékmű, Katona Szonja szobrászművész alkotása még tavaly elkészült, de az avatását a koronavírus járvány miatt az idén tartotta meg a Balástya Községi Önkormányzat.
A megemlékezést a Páduai Szent Antal római katolikus templomban a szegedi Őserő Dalárda hazafias és szakrális dalai, versei kísérték. Ujvári László polgármester beszédében emlékeztetett az 1920. június 4-ei eseményekre, amikor Apponyi Albert gróf vetetésével 66 főből álló delegáció indult Trianonba, és az országunkat képviselők aláírták az első világháborút lezáró békediktátumot, amellyel a magyarság egy része az új határokon túlra került. A polgármester kiemelte, hogy fontos döntést hozott a magyar parlament 2010-ben, ami szerint egyszerűsített honosítási eljárással kérhetnek magyar állampolgárságot a határon túl élő magyarok. Balástyán is azóta több száz ilyen dokumentumot adtak át azoknak, akiknek felmenői között elszenvedői voltak a békediktátumnak. Ujvári László elmondta, hogy 2019-ben a választás után a képviselő-testület első döntései között volt a Trianon-emlékmű állítás. Három határon túli testvértelepülése van Balástyának, a szerbiai, vajdasági Torontáltordával, a romániai, Temes megyei Újszentessel és Székelyföldről, Csíkjenőfalvával ápol községünk baráti kapcsolatokat. Sajnos a járvány-helyzet miatt az ünnepségen nem tudtak részt venni a települések képviselői, de talán majd az őszi rendezvényeken már velünk lehetnek. Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes, térségünk országgyűlési képviselője ünnepi beszédében megjegyezte: „Az emlékmű emlékeztessen bennünket arra, hogy szabad országban élhetünk, többé a más zászlókat lobogtatók nem vehetik el önbecsülésünket, nem vehetik el múltunkat, sem jövőnket. Bebizonyítottuk, hogy az elmúlt évszázadban és a közelmúltban is, tudtunk összefogni, és együtt sikeresek vagyunk.” Az ünnepség következő szónoka volt a balástyai származású dr. Becsey Zsolt, aki korábban külügyi diplomataként dolgozott Brüsszelben, 2004-2009-ig az Európai Parlament képviselője, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos munkatársa és oktatója, aki 2020-ban Csongrád-Csanád megye díszpolgára lett. Becsey Zsolt a 100 éves évforduló alkalmával elmaradt emlékműavatással kapcsolatban elmondta, hogy a 101. évfordulón is van jelentősége az emlékezésnek, mert 1921. július 26-án hirdették ki törvénycikkben a trianoni szerződést, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását. Beszédében rövid történelmi áttekintést adott a száz évvel ezelőtti történésekről, és azok későbbi hatásáról.
A templomi ünnepséget Mészáros János Elek, több hazai tehetségkutató verseny győztesének koncertje, hazaszeretetről szóló gondolatai, majd a szegedi Őserő Dalárda műsora zárta. Ezután a templom előtt Ujvári László polgármester emlékműavató beszédében elmondta, hogy a képviselő-testület az emlékmű elkészítésére a néhány éve Balástyára költözött Katona Szonja szobrászművészt kérte fel, akit megkért, ismertesse a műalkotás jelképeit. A művésznő megjegyezte, előzetesen több terv készült az emlékműről, nagyon fontos volt számára, hogy a női alak, aki megtestesül az emlékmű egyik részében, a magyarságunk három nőalakját vonja össze. A három jelkép ilyen szintű összefonása még nem volt az országban. Az ősi magyar kultúrából a Boldogasszonyt a hajfonat mutatja, Magyarország védőszentje, Mária is megjelenik a szobron, ahogy Magyarországot, mit gyermekét, a halott Krisztust tartja a kezében. A harmadik nőalak Hungária, akit az 1920-as évek után az országunk védelmezőjeként koronával a fején, a vállán oroszlánprémmel ábrázoltak, amivel egy ősanya, őserő kisugárzást adott a szobornak. A mellette lévő kettős kereszten a turul madár, a mindenek felett álló legfőbb védelmező erő, átöleti az egész kompozíciót.
Katona Szonja ismertetőjét követően Antal Imre plébános erdélyi élményét osztotta meg az ünneplőkkel. Elmondta, hogy egy gyönyörű képet őriz a szívében: „Néhány éve, amikor zarándokvonattal Gyimesbükkről utaztam, a zöld mezőben feltűnt egy kép, egy idős házaspár. A férfi széken ülve fekete ingben, fekete öltönyben, az egyik kezében vállmagasságban tartotta a fekete kalapját, mintegy félárbocra eresztett fekete gyászlobogót, a másik kezében magasra emelte a magyar nemzeti színű zászlót, és azzal integetett, köszöntötte a zarándokvonat magyar utasait. Mellette állt a felesége, szintén fekete ruhában. Ez a kép Trianonra emlékeztetett. Egy idős férfi, aki saját életében megélte ennek a döntésnek a következményeit, a fekete ruhával kifejezte fájdalmát, de a csodálatos zöld mezőben ott volt a reményük, a kezében lévő nemzeti színű zászlóban a hazaszeretet, a mellette lévő felesége pedig a nő, mintegy támaszként állt mellette. Ez az asszony az anyaországot szimbolizálta számomra, mert az anyaország a nemzet teste, támogatója kell, hogy legyen az elcsatolt területeken élő magyarságnak.” Az emlékmű felszentelése és a közös ima után Ujvári László polgármester az Őserő Dalárda képviselőjével zarándoklatuk emlékére helyezett koszorút az emlékmű talapzatára, majd dr. Becsey Zsolt koszorúzott, és községünk koszorúját Ujvári László Juhász Jenő alpolgármesterrel együtt tette az emlékműre.
A megemlékezés végén a polgármester köszöntet mondott Katona Szonjának, a műsorban közreműködőknek, az emlékmű talapzatát elkészítőknek, Sári Jánosnak és Lajkó Antalnak, valamint munkatársaiknak.
Az ünnepségen részt vett Gémes László, a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés elnöke, Polner Örs, a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés alelnöke és Nagy Sándor, Kistelek polgármestere is. A műsorvezető az Őserő Dalárda egyik szervezője, Dobák Lászlóné volt.
no images were found
Fotók: Illin Klára, Sándor Attila, Tari József
.
Az ünnepségről készült filmfelvétel itt látható:
.
Trianonról
A trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá. A magyar nemzetgyűlés abban az évben november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját.
„A magyar történelem egyik legszomorúbb évfordulója. Június 4-én, percre pontosan délután 16 óra 32 perckor 101 éve, hogy a Trianon kastély La galérie des Cotelles nevű termében két magyar küldött kézjegyével látta el a többi között a történelmi Magyarország megcsonkításáról is rendelkező „trianoni békeszerződést”.
A békediktátum aláírásának pontos helyszíne a Versaillesben található Nagy-Trianon kastély, annak is az utolsó terme, a 7 méter széles és 57 méter hosszú, gyönyörű csillárokkal díszített La galérie des Cotelle.
A trianoni békediktátum egy 524 oldalas, vaskos könyv. Három nyelven, angolul, franciául és olaszul íródott, nagyon szép, nyomtatott betűkkel. Az utolsó oldalak külön fűzöttek, a lapok oldalán futó vörös szalagon viaszpecsétek vannak, mellettük az aláírások.
Az egész szerződés két legutolsó aláírása a magyaroké: Drasche Lázár Alfrédé és Benárd Ágostoné, akiket tulajdonképpen erre a szomorú eseményre neveztek ki, utána gyakorlatilag véget is ért a komolyabb politikai pályafutásuk, ma már szinte csak emiatt a tragikus eseménysor miatt ismerjük őket (az akkori miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor is mindössze 1920. március 15-től 1920. július 19-ig volt hivatalában). A magyarok aláírása fölött, a lap tetején egyébként Eduárd Beneš akkori csehszlovák külügyminiszter, a későbbi államelnök szignója olvasható.”
Forrás: Vujity Tvrtko
.