A művelődési ház fő korszakainak történetéből – 2. rész

A megújult művelődési ház átadó ünnepségét április 17-én tartotta az önkormányzat, és akkor az előcsarnokban egy képkiállítás mutatta be a község kulturális életét a katolikus népház építésétől 1998-ig. Ehhez kapcsolódóan a korszakonkénti bemutatás első része a májusi újságban jelent meg, és a községi honlapon is látható volt a képgalériával. Most az 1960-as évektől folytatódik a történeti áttekintés.

1960-1990-es évek

   1962-től ismét változás történt a művelődésház életében, a makói születésű Kiss István lett az igazgató. Az ő vezetése alatt az elődök szelleméhez méltóan tartalmas közösségi élet folyt. Magas színvonalon szervezte a falu közösségi és kulturális életét, gyarapította a művelődési ház felszerelését, technikai eszközeinek számát.

1. Néptánccsoport – jobbról Kiss István művelődési ház igazgató, balról Kiss Istvánné Siket Mária tánccsoportvezető

kép 1 / 8

  Ebben az időszakban, az 1960-as években és 1980-1982 között történt nagyobb felújítás az épületben, az ő tervei és tervrajzai alapján. A munkálatokat is irányította, beleértve a jelentős társadalmi munkát, amelyben a helyi lakosság, a fiatalok és idősebbek egyaránt aktívan részt vettek. Tevékenysége során élte virágkorát a művelődési ház. Munkája nagyon sokrétű volt. Nem pusztán művelődési ház igazgatóként dolgozott, hanem egy biztos pontja lett az embereknek, ha problémájuk adódott, ugyanakkor közösségi ügyekért is kiállt. A tehetségeket felismerte és ösztönözte kibontakozásukat. Különböző alkotó és befogadó közösségeket szervezett és vezetett. Az ifjúsági klubmozgalom apostola volt. A művelődési ház programjai és a rendezvények szervezésénél is törekedett a helyi igények kielégítésére. Ebben az időszakban számtalan klubforma, tanfolyam, előadás, bál, tánc- és zeneoktatás, színjátszó kör, tájszínház, műsoros est volt, és mozi működött.

1-Kiss-Istvan-igazgato-Ajtai-Borit-kiseri-cimbalmon-az-1970-es-evekben-balrol-Szepkuti-Istvanne-pavakor-vezeto

kép 1 / 18

  Munkájáról 1975 és 1983 között önfelmérést végzett, naponta leírta mit dolgozott, és ezt a Népművelési Intézet könyvként jelentette meg 1984-ben. A kiállítás fotói között látható egyik feljegyzése szerint például 1982-1988 között 62 előadó, az ország neves közéleti személyei, énekesek szerepeltek a művelődési házban, és 52 féle állandó és alkalmankénti rendezvényt, eseményt tartottak. Munkaidején túl is szolgálta Balástya lakosságát. Kiss István összesen 29 évig folytathatta az általa megfogalmazott kifejezéssel a „népszolgai” munkát, amit több állami, szakmai kitüntetéssel, például Ifjúsági díjjal, Kiváló Népművelő kitüntetéssel ismertek el. Bővebben a korszakról a Török József által összeállított könyvekben lehet olvasni: A Közösség szolgálatában In memoriam Kiss István 1939-1993 című kötet a munkásságát mutatja be, a Balástyai Képek című album fényképválogatás fotóiból. A könyvek a Gémes Eszter Községi Könyvtárban megtalálhatóak. Dr. Buglya Sándor filmrendező 2011-ben portréfilmet készített Népművelő felvevőgéppel címmel, ami Balástya Youtube csatornáján látható. Továbbá bővebben a Felsőközponttól Balástyáig című kötet művelődéstörténeti fejezetében található visszatekintés a település kulturális életére.

Kiss István pályafutásának végét jelentette, amikor 1990. decemberében a művelődési ház nagytermében tartott teltházas képviselő-testületi ülésen a szakmailag hozzá nem értő, többségében kisgazdapárti képviselő-testület négy órára csökkentette a munkaidejét, és elhangzott az, hogy „nem csinált semmit 29 évig”, ami után a jelenlévők közül senki nem volt, aki megvédte volna, kiállt volna mellette. Infarktus sorozatot kapott, rokkantnyugdíjas lett. Ugyanekkor Rácz Ferenc polgármester munkaidejét két órára csökkentették, ezért 1991. március 31-ével lemondott. Még ebben az időszakban történt, hogy a lakásán látogatta meg Kiss Istvánt, és egy cserép plakettel köszönte meg a munkáját ezekkel a szavakkal: „Tudom Pistám, hogy alapjában véve jót akartál!”

  Kiss István 1993. március 3-án elhunyt. Halála előtt megkérte családját, ha majd később szeretnék róla elnevezni a művelődési házat vagy emléktáblát akarnak állítani, akkor azt ne engedjék. Máig sokan szeretettel emlékeznek Kiss Pistára. Legutóbb, 2025. januárjában egy balástyai ismerősének írta Sipos György építészmérnök, aki 1964 és 1969 között járt a balástyai Ifjúsági klubba: „Nagyon szép emlékeim vannak Pistáról, mindenben tehetséges volt, és kitartó, műveltsége, humánuma iránytű volt nekünk, jól járt vele Balástya, hogy mindvégig ott maradt, a falut Ő tette fel a kultúra térképre!”

1-Kiss-Istvan-nepmuvelo-muvelodesi-haz-igazgato-az-irodajaban-1980-as-evek

kép 1 / 14

Illin Klára

Forrás:

– Felsőtanyától Balástyáig című könyv / Balástya közművelődésének története

– Kissné Illin Klára: A közösségteremtés Balástya művelődéstörténetében az 1990-es évektől napjainkig (esettanulmány) című szakdolgozat 2001.

 

 

Megszakítás