Június 9-én Csányi István és felesége, Mucsi Ildikó kútágas szentelőre hívta meg a Csányi-soron lakókat és a barátaikat. Az ásott kúthoz fűződő hagyománytisztelet, az egykor kilenc Csányi vezetéknevű család lakóhelye, a Csányi-sor összetartozásának megőrzése adta az ötletet, ünnepeljék meg, hogy két tanya udvarán állítottak kútágast. Ma már a kilenc család közül csak Csányi István és édesapja, valamint az egyik unokatestvére él ott, a kömpöci határút mellett.
A kútágas felállítását a házigazda néhány év óta tervezte, mert az egyik kútnál, édesapja tanyáján kidőlt a kútágas, a másiknál már régóta nem volt. A szentelést a dűlőút elején, a saját tanyájuk udvarán kezdték, ahová lovas kocsival, zenész kísérettel érkeztek. Brendon atya a szentelés előtt elmondta, hogy mindannyian tudjuk, hogy a kút a vizet őrzi. A víz olyan folyadék, ami nemcsak az embernek, de minden élőlénynek fontos. Ahol van víz, ott van élet. Az atya a szentelés előtt áldást kért a kútra, és azt mondta: „Isten áldása kísérje a Csányi-sort, egész Balástya és Kistelek lakosait.” A közös ima után zeneszóval érkeztek vissza Csányi István édesapja tanyájára, ahol Brendon atya imával kérte Isten áldását, hogy mindig legyen vizünk, bőséges termésünk. Itt is az ima közben szentelte meg a kútágast és a kutat. Ezután Csányi István bemutatta, régen hogyan ittak a kútból vödörrel felhúzott friss vízből. Ujvári László polgármester emlékeztetett a régi paraszti élet kúthoz kapcsolódó hagyományaira. Például a kifejt tejet edényben a kútba leengedték kihűteni, míg a tejszállító odaért, és nyáron a dinnyét tették a vödörbe, amit leengedtek a kútba hűlni. A tanyai élethez hozzátartozott a kút, és legfontosabb szimbóluma is volt egyben. A polgármester kifejezte, szeretné, ha nagyon sok ilyen karbantartott, tisztavizű kút lenne Balástyán.
A rövid ceremóniát követően a vendégsereg harmonikaszó mellett mulatott, és a bográcsos kakaspörkölt elfogyasztása után késő éjszakába nyúlt ünneplés.
