Ásott- és fúrt kutak bejelentési kötelezettsége

A 2019. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített ásott- vagy fúrt kút fennmaradási engedélykérelmét a helyi polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési jegyző, illetve a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A jegyző engedélye szükséges olyan kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

  • a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;
  • épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  • nem gazdasági célú vízigény.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárása.

Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.

Milyen kútra kell fennmaradási engedély kérni?

A fennmaradási engedélyt minden, 2019. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmény (ásott vagy fúrt kút) esetében meg kell kérni.

Mikor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba?

Amennyiben a szóban forgó vízkivételt biztosító vízi létesítmény ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben a szakhatóság az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges Népegészségügyi Főosztály szakhatóságként történő bevonása.

Mi történik a határidőre be nem jelentett kutakkal?

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményre a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi. Azonban aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2021. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság a Vgtv. alapján jogi személy esetén az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 %-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén 1.000.000 forintig, természetes személy esetében 300.000 forintig terjedhet.

A szükséges nyomtatványok az alábbi linken érhetőek el: Tajekoztato_kutak_vizjogi_engedely

Dr. Nagy-Elekes Petra

jegyző