Trianoni emlékszobor

Emlékszobrot emeltetett a trianoni békediktátum 100 éves évfordulója alkalmából a Balástya Községi Önkormányzat, amelyet a balástyai Páduai Szent Antal római katolikus templom előtti parkban állítottak fel. Az alkotást Katona Szonja balástyai szobrászművész készítette. Az emlékmű nemcsak a száz évvel ezelőtti tragikus eseményre emlékeztet, hanem egyben azt is kifejezi, hogy az új országhatárok meghúzásával a magyarságot nem lehet szétszakítani.
A szobrot 2020. december 22-én állították fel a talapzatára, és 2020. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján volt a Trianon-emlékmű avató ünnepsége.

A szobor jelképei
A szoborcsoport középpontjában egy nőalak áll, akiben egyben Hungária, Boldogasszony és Szűz Mária is megtestesül. A Hungária nőalakot leggyakrabban az 1920-as években Magyarország védelmezőjeként ábrázolták, pajzzsal és karddal a kezében, oroszlánprémmel a vállán. Boldogasszony az ősi magyar hitvilág fontos alakja volt, csak a későbbi keresztény Mária-kultusz idején kapta Szűz Mária is a Boldogasszony nevet. Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya – akinek Szent István király a halála előtti napon a Szent Koronát és az országot fölajánlotta, – a magyarok védelmezője. A magyarok ősi kultúrájából Boldogasszonyra és Hungáriára utalnak a hajfonatok, és Szűz Máriára az, hogy az alak kezében fogja nagy Magyarországot, mint Krisztust, a halott gyermekét. Hungáriát és Máriát is ábrázolják a Szent Koronával a fején, és ez a jelkép így együttesen jelenik meg a szobron. Az emlékmű másik része a kettős kereszt és a hármas halom, ami a magyar címerben is megtalálható. A kereszten egy kerecsensólyom, vagyis turulmadár ül, mint a magyarok legfőbb védelmezője. A szoborcsoportban keveredő ősi és keresztény jelképek egyfajta időtlenséget, folyamatosságot is jelentenek.

1

kép 1 / 9

 

Megszakítás