Június 16-án a Páduai Szent Antal római katolikus templom búcsúünnepén, a szentmise után keresztszentelőt tartottak az egykori Gallyasi iskolánál. A Balástyai Polgárőrség nevében Dékány Péter elnök, Tisóczki Zsolt ács több támogató segítségével újította fel az 1924-ben emelt keresztet, amit egyébként az elmúlt évek alatt községünk lakosai többször időtállóvá tettek. A rövid ünnepségen Dékány Péter felolvasta a kereszt Imre Józsefné Veszelka Valéria által kutatott és leírt történetét, azután Antal Imre plébános megáldotta a keresztet. Ujvári László polgármester a keresztállításokról beszélt, és arról, hogy Dékány Péter és családja a község 5-ös főút Kistelek felöli részén néhány éve szintén felújította az ott álló keresztet. Megköszönte a keresztfelújítást a polgárőrségnek és a helytörténeti kutatást Imre Józsefnének. Végül Dékány Péter beszélt a felújítás folyamatáról és a támogatókról.
A Gallyasi iskola történetéről
A Balástyai Polgárőrség kezdeményezésére és munkájával megújult, megszépült az idén 100 éves Gallyasi kereszt az egykori Gallyas iskola előtt.
Mi is a története annak a földterületnek, ahol ez a kereszt ma is áll? A régi iratok szerint ez az 1800-as évek első harmadára nyúlik vissza, amikor Szeged városa erdőtelepítésekről határozott a fában szegény Alsó- és Felsőszállás területén. További cél volt még a síványok és a futóhomok megkötése is. A mérnöki és tervezési munkákat Vedres István Szeged város főmérnöke és Pillich József tiszttartó és erdőinspektor végezték. A mai Balástya területén abban az időben nagyrészt a Müller családnak voltak örök- és bérelt földjeik. Így kapta a Müller erdő nevet az az 57 holdas ültetvény, amit a korabeli leírások alapján főleg nyár és fűzfákról szedett dugványokkal telepítettek. Az állományt alkotta még ahogy az akkori leírásokban található: „fűzfa, rözgő nyárfa, vad körte, agátzfa, epörfa”. Minden telepített erdő mellé Szeged város csőszházat is épített, ahol a fogadott csősz lakhatott a családjával. A Müller erdei csőszház helyét közvetlenül a pesti posta út szélén jelölték ki. A csőszházak mérete 2 öl és 6 öl hosszúság között váltakozott, szoba, konyha, kamra volt benne. Mivel a város adta az építőanyagot is, így időtálló építmények lettek. 1872 a következő dátum, amikor a Szegedi Híradó felhívást tesz közzé, miszerint „…a mintegy 60 holdon álló pusztult Müller Erdő eladatik örök áron.”
Valószínűleg ekkor vásárolt itt a csőszház körül földterületet Gallyas István szegedi és felsőtanyai állatorvos. Gallyas István vásárhelyi születésű volt, és közel 30 évig Szeged főállatorvosaként dolgozott. A csőszház sorsa 1876-ban dől el. Idézet Pálfy Ferenc polgármester jelentéséből: „…Az utazó közönség kényelme és jövedelmi források szaporítása szempontjából a Müller Erdei csőszház a bérlők költségén csárda épületté alakíttatik át…”
A csárda működtetéséhez a bérlőt 3-5 évente árverés útján szerződtették. A Város számítása bejött, a csárda hamarosan népszerű és látogatott hellyé vált. Az utazók és vásárosok mellett sűrűn tanyáztak itt a betyárok és értelemszerűen az őket üldöző pusztázók is. A Ráday korszak fölszámolta a betyárvilágot, ezzel együtt a csárda népszerűsége is hanyatlásnak indult. Csökkent a forgalom, gyakorivá váltak a rendbontások, bicskázások.
Egyre nehezebb volt bérlőt találni. Azután elérkezett az az idő is 1897-ben, amikor az akkori bérlő elégette a kocsmacégért, ami a hely megszűnésével volt egyenlő. Szeged tanácsa is látta ezt a folyamatot, ezért Szeged-Felsőközpont megalakulása után úgy határoztak, hogy népiskolává alakítják át a volt csárda épületét, tekintettel a megnövekedett gyermek létszámra. Eltelt még tíz év, mikor 1908-ban elkészült az új iskola Gallyason, de nem a csárda épületében. A tanács pedig úgy döntött, lebontják a Felsőközponton lévő volt Gallyas csárda épületét, és az onnan kikerülő anyag felhasználásával építik meg a felsőközponti temető alkalmazottainak, a sírásónak és harangozónak házát.
1923-ban Wéner Lajos tanító kereszt felállítását határozta el a Gallyas iskola elé. Az ehhez szükséges pénzt a tanulók maguk gyűjtötték össze sorozatos kulturális rendezvényekkel. Ezt megerősíti a kereszt táblájának felirata:
Isten dicsőségére emeltették a Gallyasi Állami Elemi iskola növendékei.
A kereszt fölszentelésének pontos dátuma a parókia irataiban nem található, de minden valószínűség szerint 1924-ben történt.
Imre Józsefné
Veszelka Valéria