A XXV. Balástyai Falunapok szeptember 26-án ünnepséggel kezdődött. A sportcsarnokban tartott eseményen a Divertimento vonósegyüttes játéka nyitotta meg a rendezvényt, ami ezután a megnyitó beszédekkel, majd a kitüntetések átadásával folytatódott.
Ujvári László polgármester beszédében kiemelte, az idén két kerek évfordulót ünneplünk. 75 évvel ezelőtt, 1950. január elsejétől lett önálló község Balástya, és 25. alkalommal tartunk Falunapokat, Zöldség- és Virágfesztivált. Ezután ismertette, milyen fontos dátumok voltak a község történetében.
„A település története az önálló községgé válást megelőzően több száz évre nyúlik vissza. Ez a terület a szegedi puszta része volt, majd a betelepülések lehetővé tették a szervezett közigazgatási egység létrehozását, és az 1730-as évektől Felsőtanya néven a kapitányságokra osztott környező tanyavilág részeként továbbra is Szegedhez tartozott. Területén 1853-tól több iskola épült.
Szeged-Felsőközpontként 1891. október 26-án nagy ünnepélyességgel, Tisza Lajos, Mikszáth Kálmán és Munkácsy Mihály jelenlétében avatták fel a szeged-fölsőtanyai közigazgatási és „kultúrközpontot”. A szeged-budapesti országút mellett kápolna, mellette orvoslakás, bábaasszony lakása, rendőrkapitányi lakás, három pusztázó lakása, állatorvosi és paplak – összesen 8 lakás épült. Szeged-Felsőközpont a keresztelés, házasságkötés, temetkezés, az egészségügyi alapellátás és a hivatalos ügyintézés tekintetében fokozatosan átvette az anyaváros, Szeged szerepkörét. 1894-ben épült föl a felsőközponti népiskola, 1903-ban szentelték a kápolna helyén emelt új templomot, 1930-ban gazdasági iskola, 1935-ben katolikus népház épült, ami ma a művelődési ház épülete.
Majd 1950. január elsején Balástya és Gajgonya kapitányságok területéből, Őszeszék kapitányságokból és Fehértó kapitányság egy részéből Balástya önálló község lett. A nagy tanyavilág miatt a lakosság többsége külterületen élt, ott a külterületi iskolák voltak az oktatási és kulturális központok. Az 1960-as évek elejétől a téeszesítés meghatározó irányt adott nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a községi tanács feladatait kiegészítve a kulturális és szociális ellátás terén is.”
Ezután a polgármester elmondta, hogy településünk a kezdetektől folyamatosan fejlődött, amiért sokat tettek mindenkori vezetői, majd felsorolta a múltbeli legnagyobb beruházásokat. Elődeink munkája volt például a tanyák villamosítása, a belterületi közvilágítás, az utcák aszfaltosítása, csatornázás, vezetékes vízhálózat kiépítése, majd annak bővítése, a kábel tv, az első szennyvízhálózat, új iskola épületek, az óvoda bővítése, a régi és az új sportpályák és villamosításuk, a sportcsarnok építése, gázvezeték-hálózat kiépítése.
Hozzátette, hogy ez a településfejlesztő munka máig folyik. A legnagyobb eredménynek az autópálya lehajtó építésének elérését tartja, ami kapcsolódási pont Európához, továbbá minden középületet sikerült felújítani az elmúlt évtizedekben. Ujvári László felsorolta még a fontosabb fejlesztéseket: „A vízhálózat, a szennyvíz-elvezetés megújítása, bővítése, új szennyvíztisztító építése is mögöttünk van. Utakat, járdákat, kerékpárutakat építettünk. Játszótereket, parkokat alakítottunk ki. Az oktatási intézményeinket folyamatosan korszerűsítettük. Nagy előrelépés volt a termálvíz kút és a középületekhez a vezeték kiépítése, továbbá több intézményünkhöz napelemet telepítettünk. Nagyon sok fát ültettünk a közterületeken, és erdőket telepítettünk önkormányzati földeken. Tovább fejlesztettük a szociális ellátást, ami napjainkra magas színvonalon működik. A sort sokáig lehetne folytatni.”
A másik évfordulóról is beszélt a polgármester. A 25. alkalommal tartott Falunapok, Zöldség- és Virágfesztivál ünnepéről, amelynek megrendezéséhez hozzájárultak a hagyományaink is, az, hogy településünk lakosságának nagy része korábban is, sok év óta mezőgazdaságból élt, gazdasági iskolában és annak gazdasági tanfolyamain fejlesztették tudásukat. Az 1900-as évek első felében a Lippai kocsmánál tartottak kiállításokat, ami a jelenlegi kisteleki oldalon lévő autópálya lehajtó körül volt.
A 25. alkalommal tartott Falunapok, Zöldség- és Virágfesztivál ünnepe eleinte csak kiállítás volt, de néhány év alatt kinőtte magát fesztivállá. A polgármester megjegyezte, hogy az első alkalom óta eltelt időben a kiállítás képe sokat változott, de Balástyán a falunapok mindig többről szóltak, mint egyszerű rendezvényekről: ezek a napok közösségünk erejét, összetartását és értékeit mutatják meg, amihez minden évben nagyon sokan járultak hozzá terményeikkel és munkájukkal. „Ez az ünnep egyszerre szól a múltról, amelyből erőt merítünk, és a jövőről, amelyet együtt formálunk. Ezért úgy gondolom, van mit ünnepelnünk ma!”
Ezután Szabó István, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége vármegyei elnöke köszöntötte a közönséget. Rövid beszédében elmondta, hogy ez a kettős ünnep nagyon fontos egy település életében, és az is fontos, hogy büszkék legyünk arra a tevékenységre, amit végzünk, ki-ki a saját magáéra. Balástyán csodálatos kiállításokat raknak össze már évek óta, amire joggal lehetnek büszkék, akik előállítják a termékeket, és akik el is rendezik ilyen szépen. Az elnök megjegyezte, nagyon kevés település van, ahol ilyen kiállítást tudnak rendezni. Beszédét jókívánságokkal zárta.
Az ünnepségen ezután a települési elismerések átadása következett. Ujvári László polgármester és Juhász Jenő alpolgármester a Balástya Községi Önkormányzat képviselő-testülete nevében tíz „Balástya Községért Elismerés” kitüntetést adott át a Közszolgálati kategóriában Böröcz Flóriánné Menyhárt Ilonának és Karácsonyiné Kapocsi Zsuzsannának, a Civil szervezetek, társadalmi élet kategóriában Stiebel Máriának és Vén Lászlónak, a Gazdasági élet szereplői, vállalkozások kategóriában Gera Ágnesnek és Pál Erzsébetnek, a Büszkeségeink és fiatal tehetségek kategóriában Katona Szonjának, Zelei Györgynek, Hegedűs Ferencnek és Hegedűs Csabának.
Ezután a véradók köszöntése következett. A Balástya Községi Önkormányzat köszönetét fejezte ki minden véradónak, és egyúttal elismerésben részesíttette azokat, akik ezidáig a legtöbb alkalommal adták vérüket beteg embertársaikért.
Gera Jánosné Gera Ilona, amíg életkora lehetővé tette, aktív véradóként 65 alkalommal nyújtotta segítő karját. Bárkányi Józsefné Sutka Matild most is aktív véradó, aki máig 63 alkalommal adott vért. Ezek az eredménynek kimagaslóak a nők között. Márton Sándor József szintén most is aktív véradó, és máig 131 alkalommal adott vért. Ez a férfiak közt kimagasló eredmény.
Az Emlékház kiállításának megújításában helytörténeti tudásával szerepet vállaló Imre Józsefné Veszelka Valériának megköszönték a munkáját. Megköszönték a balástyai származású dr. Bánfi Ferenc tábornoknak, hogy értékes relikviáit Balástyának adományozta, amelyekből kiállítás nyílt a Falunapok alkalmával az Emlékházban. Végül köszönetet mondtak a kiállítást szervezőknek, akik hónapokon át tartó igényes, magas színvonalú munkájukkal járultak hozzá, hogy emlékezetes napokat szerezzenek a látogatóknak. Csáki Anita, Csontos Mária, Ruskóné Imre Szilvia, Tari Klára virágkompozíciót vett át Ujvári László polgármestertől és Juhász Jenő alpolgármestertől.
Az ünnepség a Divertimento vonósegyüttes koncertjével zárult.
„BALÁSTYA KÖZSÉGÉRT KITÜNTETÉST” KAPTAK
Pál Erzsébet, Böröcz Flóriánné Menyhárt Ilona, Zelei György, Vén László, Katona Szonja, Hegedűs Ferenc, Gera Ágnes, Hegedűs Csaba, Stiebel Mária, Karácsonyiné Kapocsi Zsuzsanna
AKIK LEGTÖBB ALKALOMMAL ADAT VÉRT
Bárkányi Józsefné Sutka Matild, Márton Sándor József, Gera Jánosné Gera Ilona
A FALUNAPOK KIÁLLÍTÁSÁNAK SZERVEZŐI
Csáki Anita, Csontos Mária, Ruskóné Imre Szilvia, Tari Klára Ujvári László polgármesterrel és Juhász Jenő alpolgármesterrel .
(A képről hiányzik Stiebel Mária és Gera Ágnes, mert ők magasabb kitüntetést kaptak.)
