A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskolában június 20-án búcsúztak el a nyolcadikosok. Az ünnepi csengetés előtt a ballagó osztály a tantermében fogadta a szülőket, rokonokat, akik virágcsokrokkal köszöntötték őket.
Ezután az iskola földszinti folyosóján rövid búcsúztató következett. A ballagók a hetedikesektől egy-egy szál fehér rózsát és tarisznyákat kaptak, amibe útravalót csomagoltak. A tarisznya tartalmáról elmondták: „a pogácsa a mindennapi betevőt jelképezi, a bor a szomjatokat csillapítja és a kis bagoly pedig a bölcsességet adja majd.” A nyolcadikosok megköszönték a tarisznyát, és az együtt töltött éveket, majd énekszóval vonultak először a felső tagozatos tantermekbe, majd az alsós épületbe elbúcsúzni az iskola osztályaitól.
Ezután a sportcsarnokban a zászlóátadással megkezdődött az ünnepség. A nyolcadikosok átadták az iskola zászlaját a hetedikeseknek, akik ígérték, méltó hordozói lesznek, és verses műsorral, jó tanácsokkal engedték útjukra a ballagókat.
Rabi Edit Éva igazgató köszöntőjében elmondta, hogy a ballagás, a búcsúzás egy fontos korszak lezárása, ugyanakkor valami egészen újnak a kezdete is. „Nagyon gyorsan eltelt az idő, és ti bátortalan kisdiákokból öntudatos kamasz lányok és fiúk lettetek, saját véleményekkel, elképzelésekkel. Tanáraitokkal mindig azon dolgoztunk, hogy a világ megértését könnyítő lehetőségeket megmutassuk nektek. Nyissuk ki azokat az ajtókat, ahová az utatok vezet, és adjunk meg minden tudást, amit majd használni tudtok a későbbiekben. Reméljük, ez a hitünk és erőfeszítésünk beigazolódik, s számotokra is bizonyossá válik, hogy megérte a sok befektetett munka. Néha nem volt könnyű megtalálni veletek a közös hangot, de most, a ballagás napján az emlékek megszépülnek, és büszkék vagyunk rátok, hogy az általatok választott középiskolákban folytathatjátok tanulmányaitokat. Reméljük, hogy jól választottatok, és megálljátok a helyeteket az új iskoláitokban!”
Az igazgatónő ezután a nevelőtestület által adományozott Munkácsy-plakettet adta át az elmúlt 8 tanév során elért kiemelkedő tanulmányi eredményéért és szorgalmáért Becsey Noel Viktornak. Rabi Edit Éva beszéde folytatásában a nyolcadikosok nevében is megköszönte a gyerekek szüleinek, az alsós tanítóknak, a felsős osztályfőnöknek és tanároknak, a hitoktatónak a fáradozását, akik segítettek abban, hogy céljaikat jól tűzzétek ki, és azokat el is érjék. „Külön köszönetet szeretnék mondani a szüleiteknek, nagyszüleiteknek, akik felneveltek benneteket, féltő gondoskodással mindig mellettetek álltak, bátorítottak benneteket.” Továbbá megköszönte Bitó Szidóniának és Gémesné Farkas Nikolettának, a szülői munkaközösség vezetőinek, hogy segítették az osztályfőnök munkáját, és részt vettek az osztály közös programjainak szervezésében.
Ezután a búcsúzóknak fogalmazott meg bátorító mondatokat, biztató szavakat, és jókívánságokat: „A múlt emlékeivel felvértezve építsétek a magatok útját, a magatok jövőjét! Azt kívánom, hogy sikeresek és boldogok legyetek, tudjatok örülni minden apróságnak és nagy dolognak, vegyétek észre a szépséget magatok mellett! Legyen mindig mellettetek valaki, akivel segíthetitek egymást, akire támaszkodhattok, és olyan is, akinek adhattok, akinek ti jelentitek a támaszt! Merjetek segítséget kérni a nehéz pillanatokban, és vegyétek észre azt, ha valaki segítségre szorul mellettetek! Merjetek örülni, játszani, önfeledten bolondozni! Őrizzétek meg magatokban a gyermeket, aki rá tud csodálkozni a világra!” Végül az igazgatónő a Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola minden pedagógusa, dolgozója és diákja nevében búcsúzott a ballagóktól.
Brendan Amanso Chika plébános az ünnepség első részén tudott ott lenni, ezért Rabi Edit Éva igazgató tolmácsolta az atya üzenetét, jókívánságát az iskola elköszönő osztályának. A nyolcadikosok verses, zenés műsora után Ujvári László polgármester köszönt el a ballagóktól. Úgy fogalmazott, hogy „a Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola sokkal több volt számotokra, mint egy iskola, hisz ez volt a második otthonotok. Az a hely, ahol megtanultatok olvasni, számolni, kérdezni és figyelni, de még ennél is több: megtanultatok emberek lenni. A tanáraitok nemcsak tanítottak benneteket, hanem példát is mutattak. Az itt kapott értékek – a hit, az emberség, az összetartozás – veletek maradnak, akárhová is vezet az utatok.” A polgármester beszédében kiemelte, hogy Balástya mindig visszavárja őket – legyen szó egy nyári sétáról a falu határában, egy iskolai vagy települési rendezvényről, vagy a barátokkal való találkozásról. „Ez a ti otthonotok, és itt mindig büszkék leszünk rátok, bármilyen messzire is juttok.” Köszönetet mondott a szülőknek és a tanároknak is: „Az önök szeretete, türelme, hite és áldozata nélkül ma nem lenne mit ünnepelnünk.” Ujvári László a beszéde végén jókívánságait fogalmazta meg: „legyen előttetek mindig világos az út, legyen mögöttetek mindig biztos támasz, és legyen bennetek mindig hit, szeretet és remény. Isten áldása kísérje életetek minden lépését!”
Az ünnepség zárásaként a ballagók elhelyezték az iskolai zászlón a névsorukat tartalmazó emlékszalagot, majd a Bagossy Brothers Company Visszajövök című dalával búcsúztak az iskolától.
Illin Klára
