A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskolában idén is szép ünnepet tartottak a nyolcadik osztályos tanulóknak, akik június 21-én elbúcsúztak az iskolától.
Az ünnepi csengetés előtt mindkét osztály a tantermeikben fogadta a szüleiket, rokonaikat, akik virágcsokrokkal köszöntötték őket. Ezután az iskola folyosóján rövid búcsúztató következett, ami után a ballagók a hetedikesektől egy-egy szál rózsát és tarisznyákat kaptak. Rabi Edit Éva igazgató, Hegedűs Mariann és Márkus Marianna osztályfőnökök vezetésével, énekszóval indultak a felsős és alsós tantermekbe elköszönni az iskolától, majd a sportcsarnokba mentek, ahol várták őket a szüleik és közeli hozzátartozóik. Az ünnepségen a hetedikesek átvették az iskola zászlaját, majd műsorral köszöntek el a nyolcadikosoktól. Elsőként Rabi Edit Éva igazgató köszöntötte a végzős diákokat, és a ballagtató osztályfőnökeiket. Búcsúztatójában azt mondta, hogy „Eljött ez a fontos nap, amelyet oly régóta, és olyan nagy izgalommal vártatok. Nemcsak azért fontos, mert miattatok öltözött díszbe az iskola, nem is azért, mert az itt lévő sok vendég a ti kedvetekért jött el, hanem azért is, mert befejeződött eddigi életetek egy jelentős szakasza. A tanulmányaitok első fokát sikerrel elértétek.” Az igazgatónő megjegyezte, hogy amikor már nem lesznek ott az iskolában a nyolcadikosok, csak tablóként mosolyognak a falról, a tanári szobában még sokáig emlegetik egy-egy velük megélt kalandjukat. Így folytatta: „Hosszú idő telt el, mire kis elsősből nyolcadikossá cseperedtetek. Visszagondolva talán még emlékeztek az első találkozásra, barátkozásokra. Rengeteg pozitív és negatív élmény formálta a közösségeiteket, kapcsolataikat. Az évek során sok önbizalmat erősítő sikerben és időnként kudarcban is volt részetek. A tanulás mellett a tanulmányi, művészeti és a sportversenyek, vetélkedők területén is kipróbálhattátok magatokat.” Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak a versenyeredmények számítanak. „Vannak köztetek olyanok, akik a kezdeti döcögős indulás után megkomolyodva, határozott célt kitűzve tanultak az utolsó hónapokban is. És vannak közöttetek olyanok is, akik bebizonyították nektek, nekünk, hogy milyen erősek tudnak lenni az élet nehéz pillanataiban. Ezek legalább annyira fontosak az életben, mint a tanulmányi eredmény.” Rabi Edit Éva az ünnepi beszéde végén elmondta, volt, aki a tanulásban, a nyelvek területén, a művészetekben, a sportban alkotott nagyobbat. Ezért a nevelőtestület az elmúlt nyolc tanév során tanúsított példamutató magatartásáért, szorgalmáért és kiemelkedő tanulmányi eredményéért Munkácsy-plakettet adományozott Szanka Míra Alíznak és Kiss-Csepregi Tamásnak. Az év sportolója díjat ebben a tanévben hárman kapták kiváló sporteredményeikért: Bárkányi Szandra Lilla, Darabont Annamária és Kiss Zalán. Az intézmény nevelő-oktató munkájához nyújtott segítségét megköszönte a szülőknek, és a Szülői munkaközösség tagjainak, hogy nyolc éven át segítették az osztályfőnökök munkáját, és részt vettek az osztályok közös programjainak szervezésében. Az igazgatónő a ballagóknak búcsúzóul azt kívánta, tudjanak embernek lenni minden pillanatban, és amikor majd a 30 vagy 40 éves osztálytalálkozókon eljönnek a régi iskolájukba, azt mondhassák, hogy boldog emberekké lettek, és ehhez az alapokat itt kapták meg. Végül sikerekben gazdag, tartalmas életet kívánt.
A ballagók műsoruk közben egy kisfilmmel emlékeztek diákéveikre, ami után megköszönték tanáraiknak, az iskola dolgozóinak a munkáját, elbúcsúztak diáktársaiktól, majd szüleiknek mondtak köszönetet egy-egy szál virággal.
Ujvári László polgármester beszédében kiemelte, hogy a tanuláson kívül fontos értékek lehetnek a diákok életében, hogy barátságokat kötöttek, együtt örültek, nevettek és tanulták megoldani a nehézségeket. Ezek az élmények és tapasztalatok kincset érnek és örökre velük maradnak. „Ahogy most elhagyjátok az általános iskolát, és új iskolák, új tanárok várnak rátok, ne feledjétek, minden új kezdet lehetőséget kínál a fejlődésre és az önmegvalósításra. Legyetek bátrak, nyitottak és kíváncsiak. Használjátok ki az előttetek álló lehetőségeket, és soha ne féljetek kérdezni, tanulni és felfedezni.” A polgármester a szülőknek a gyerekeiknek adott szeretetet, a támogatást, a kitartást köszönte meg, és a pedagógusok munkájáért is köszönetet mondott.
Antal Imre plébános a nyolcadikosokhoz kérdéseket intézett, amire kérte, csak magukban adjanak választ. Sorolják fel a világ tíz leggazdagabb emberét, a világ tíz legutóbbi szépségkirálynőjét, tíz Nobel-díjast, és Oscar-díjas színészt, de ne aggódjanak, ha nem tudnak rá válaszolni. „Hiszen a tegnap győzteseit mára elfelejtjük. A tapsvihar megszűnik, a trófeák beporosodnak, a győztesekről megfeledkezünk. De, most válaszolj a következő kérdésekre: sorolj fel három tanárt, aki segített neked azzá válni, akivé lettél. Három barátot, aki mindig, minden körülményben melletted állt. Sorolj fel három embert, aki éreztette veled azt, hogy fontos és értékes vagy, és három embert, akivel szívesen töltöd együtt az idődet.” Antal Imre hozzátette, a számunkra fontos emberek nem azok, akik híresek, gazdagok, akik sikereket és eredményeket értek el. Hanem azok, akik figyelnek ránk, akiknek fontosak vagyunk, akik törődnek velünk, gondoskodnak rólunk. Kik ezek? Szüleink, tanáraink, nevelőink, barátaink! Ezért a plébános köszönetet mondott mindenkinek. „Ezekben a napokban nagyon sokan sok sikert kívánnak számotokra. Egy gondolatot szeretnék a szívetekre helyezni búcsúzóul: nem a siker elérése a cél, hanem a cél elérése a siker. Az a sikeres ember, akinek célja van, és ezért a célért tud küzdeni.”
A plébános szavai után a nyolcadikosok osztályfőnökükkel együtt a közönség előtt elhelyezték az osztály emlékszalagját az iskola zászlaján, majd a „Múlnak a gyermekévek” című dallal köszöntek el.
Illin Klára
