Május 21-én 55 éves találkozót tartottak az általános iskolában. Rabi Edit Éva igazgatónő fogadta az öregdiákokat, akik az egyik osztályteremben gyermekkorukra emlékeztek. A közös fotó elkészítése után a Vadásztanya vendéglőben folytatták a beszélgetést.
A képen balról jobbra: Sztancs Mária, Újvári Ilona, Csízik Éva, Gajdacsi Tibor, Bitó Sándor, Virágh Tamás, Szanka Erika, Báló György, Jójárt Erzsébet, Deák Ferenc, Papp Julianna, Bürgés Erzsébet, Szél Magdolna, Becsey Mária, Nagymihály István, Gémes Etelka, Csányi István, Tóth Éva, Csókási Erzsébet, Gyovai József
Később az étterembe érkezett meg Papp Sándor, így ő nincs a képen.
Tanáraik sajnos nem lehettek velük, de közülük dr. Szépkúti István az alábbi levélben üdvözölte tanítványait.
Kedves balástyai volt tanítványaim! Kedves barátaim!
A meghívótokra azért nem válaszoltam korábban, mert abban reménykedtem, hogy állapotom annyira javul, hogy részt tudok venni a találkozón. Sajnos erre nincsen már semmi reményem.
Nagyon jól esik, hogy több mint fél évszázad után még nem felejtettetek el. Szívemben is nagyon mélyen benne él osztályotok és egész balástyai életünk emléke. 1965-ben kerültünk Balástyára. Ebben az időben születtek fiaim: Sándor 1968-ban, István 1970-ben. Feleségem a tanyai kollégiumban kapott nevelői állást; én az iskolában tanítottam teljes óraszámban, és félállásban a kollégiumban nevelőtanárként is dolgoztam.
Oktatói munkám során sok kiváló kollégát ismertem meg. Szorosabb baráti kapcsolatunk alakult ki dr. Koródy Istvánnal és Hódossy Zoltánnal is. De rajtuk kívül sokat köszönhetünk Virágh Jánosnak, Becsey Istvánnak és Nagymihály Jánosnak is, akik sokat segítettek nekünk abban, hogy a balástyai embereket jobban megismerjük.
Jó baráti kapcsolatunk alakult ki Kiss István kultúrotthon igazgatóval, aki nagyon tehetséges, sokoldalú ember volt, és ez mellet nagyon igazságszerető és bátor ember is. Mindig József Attila személyére emlékeztetett engem. (József Attila Miklós nagybátyám barátja volt, és ezért a családban is gyakran szó esett róla.)
Feleségem 12 évig, én 9 évig tanítottam Balástyán. Sokan tanultak tovább ebben az időszakban középiskolában, sőt később főiskolán és egyetemen is.
Sikeresen szerepeltünk tanulmányi versenyeken is. Matematika és ének tantárgyakból.
1973-ban Szeged járás matematika és fizika szakfelügyelőjének neveztek ki. 1974-ben kerültem Szegedre, az MSzMP Oktatási Igazgatóságának Politikai Gazdaságtan Tanszékének tanárának. Feleségem 1977-ben került a szegedi Rókusi Általános Iskolába tanítani. Ezután is több évig kijárt Balástyára, és szívvel-lélekkel vezette a népdalkört.
1989-ben korábbi munkahelyem megszűnt, és főállásban a Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskolába kerültem tanítani. Itt statisztikát és közgazdaságtan oktattam. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara létrejötte után még 16 évig meghívott előadóként gazdaságstatisztikát, biztosítási matematikát, ökonometriát és gazdasági prognosztikát oktattam.
Az idők során felnőttek gyermekeim. Sanyi fiam orvos lett, Pisti fiam közgazdasági programozó matematikus. Két unokám már befejezte tanulmányait az angliai Cambridge-ben, ahol informatikus mérnökként végeztek. Egy unokám még tanul az ELTÉ-n, angol és földrajz szakos tanárnak készül. Ő folytatja nagyszülei hivatását.
Végezetül szeretnék minél többet hallani Rólatok is. Életetek alakulásáról, céljaitokról és azok valóra válásáról. Remélem, küldötök majd felvételeket a találkozó eseményeiről.
Jó egészséget és nagyon boldog életet kívánok sok szeretettel mindannyiótoknak.
Volt tanárotok:
Dr. Szépkúti István