A Balástya Községi Önkormányzat szeptember 9-én 22. alkalommal rendezte meg a szántóversenyt, amely az idén új szervezőcsapattal indult. A gyönyörű napsütéses időben tizenhét traktor és négy lovas eke állt a rajtvonalra.
Reggel a forráskúti út melletti földterületén felállított sátorban minden versenyzőt, résztvevőt zsíros kenyérrel vártak a szervezők, amihez volt paprika, paradicsom és vöröshagyma. A szántásokra huszonegyen neveztek be, a tizenhét traktoros és négy lovas eke munkáját a zsűri, Menyhárt József, Gombos István, Tóth Arnold értékelte. A Magyar Szántóverseny Egyesület versenyszempontjai szerint bírálták el a versenyzők munkáját, amelyben például fontos volt, hogy milyen a nyitóbarázda, a barázdamélység, az adott terület pontos kiszántása, egyenletes-e a szántás, alkalmas-e a magágynak, és megfelelő-e a záró barázda. A szántást a talaj minősége befolyásolta. Aki szárazabb, partosabb területen szántott, a homok összefolyt, a szárazság miatt az eke nem tudta lefordítani a növényi maradványokat, ezért akik oda húztak sorszámot nem számíthattak győzelemre. A zsűri pontozása után a díjak kiosztása már ebéd előtt megtörtént. A marhalábszárból főzött bográcsos pörkölt elfogyasztása után kezdődtek az ügyességi versenyek, három kategóriában. Első volt a páros traktoros verseny kieséses alapon, a második a páros gyorsulási verseny, ahol fotocellás lámpa jelezte, ki ér hamarabb a célba, harmadik versenyszámként erőhúzó versenyt tartottak. A balástyaiakon kívül Hetényegyházáról, Jakabszállásról, Kistelekről, Ópusztaszerről, Pusztaszerről, Székkutasról, Mezőhegyesről érkeztek versenyzők. A rendezvényen a gyerekeknek a Motiváció Tanoda munkatársai tartottak foglalkozást, a Balástya Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület ügyességi játékán vízsugárral kellett labdát eltalálni. A sátorban az önkormányzat munkatársai rengeteg palacsintát sütöttek, amiből bárki ehetett.
A szántóversennyel kapcsolatban Ujvári László polgármester elmondta, hogy településvezetőként a legfontosabb számára a hagyományok ápolása, mert sok helyen inkább traktoros találkozókat tartanak. „Akik először elkezdték községünkben szervezni a szántóversenyeket, a baráti találkozásokkal együtt a föld megművelésének szakszerű bemutatását helyezték előtérbe. Régen a parasztember életében a gabonavetéshez az őszi talaj előkészítése mindig fontos volt. A gazdasági év indítása ezzel kezdődik, és a régi világban mindig szántással is végezték. Ma már természetesen sok új dolog, modern technológia van, de a hagyományokhoz tartozik a szántás, ami a mezőgazdasággal foglalkozóknak ma is fontos. Nagyon jónak tartom, hogy az idén szintén igény volt ennyire széles körben a szántóversenyre, ezért az ilyen érdeklődési körű lakosainknak és a környékbeli ismerőseiknek egy tartalmas, szép napot tudtunk szervezni. Ami az idei programban új volt, a versenyre jelentkezők dönthettek, hogy a délelőtti szántásban vagy a délutáni ügyességi versenyekben szeretnének részt venni, esetleg mindkettőben, és ez talán sokaknak a legmegfelelőbb.”
A szántóversenyeknél ma már egyre inkább kivételesnek számít, hogy lovas ekével való szántást is bemutatnak. Igaz, a versenyzők Balástyán ebben a kategóriában sokkal kevesebben vannak, mint a traktorosok, de láthatjuk, hogy elődeink milyen erőfeszítéssel művelték meg a földet. Vakulya József és fia, Vakulya Norbert a balástyai szántóversenyre a kezdetektől járnak. Norbert már 10-11 éves korában a Palotás István által szervezett első szántóversenyen póni lovaival szántott. Mindketten elmondták, szeretnek más településekre is szántóversenyekre menni, a versenyzés, a kikapcsolódás, az ismerősökkel találkozás miatt, de az utóbbi években már nem volt a környéken olyan verseny, ahol lovas fogatok szántásbemutatója lett volna. A ló szeretetét Vakulya József nagyapjától látta, és ezt továbbadta a fiának, aki óvodás korától imádta a lovakat, ment az édesapjával lovas kocsizni, majd ahogy nőtt, neki is volt lova, először póni. Később több lova lett, és csak velük akart foglalkozni. A Vakulya család nem gazdálkodik, a lovakkal bérmunkákat vállalnak. Tizenhárom lovuk van, idei és tavalyi csikókkal együtt. A szántáson és a fuvarozáson kívül csoportok lovas kocsiztatását szokták vállalni, de mindketten külön szervezik a munkáikat.
Fehér János szintén rendszeres résztvevője a szántóversenyeknek, bár néhány évet kihagyott, mert nem volt traktorja, most vettek egyet, és ismét benevezett a versenyre. „Ilyenkor összejövünk a barátokkal, ismerősökkel, összemérjük a tudásunkat, jó kis hangulatos falusi rendezvény ez. Otthon is gazdálkodunk öt hold családi földön, ahol főállású munkahelyem mellett gyakorolni tudom a szántást.”
A verseny élménye sokakat vonz a távolabbi településekről is. Fazakas Mihály a Balástyától 90 kilométerre lévő Jakabszállásról látogatott ide. „Most öten jöttünk, és hárman versenyzünk. Ami miatt ide jövünk, a legfontosabb a barátság és a versenyszellem. Minden egyes traktorost ismerünk, ahová megyünk versenyre, mindenütt jószívvel fogadnak. Magyarországon szinte az összes versenyen ott szoktunk lenni, és az ügyességi versenyekre nevezünk be. Mezőgazdasággal csak a feleségem családja foglalkozik, nekem saját versenytraktorom van, amit úgy építettem, és mindig azzal a reménnyel indulok el otthonról, hogy győzni tudok. A feleségem, Fazakasné Hordós Eliza is szokott versenyezni mindenütt, ahová megyünk.”
A szántóversenyeken a fiatal korosztály szép számban nevez be a szántás versenyébe, és a gazdálkodásból próbál megélni minden nehézség ellenére. Szilágyi László közéjük tartozik, és most a szervezésébe is bekapcsolódott. „A szántóversenyekre 2002 óta járok. Volt egy pár év, amit kihagytam, de utána ismét csatlakoztam. Jól esik, ha díjazzák a tudást, de azt vallom, hogy ha verseny, ha nem, az ember minél jobban igyekezzen megcsinálni a munkát. Fontosnak tartom ezt a hagyományt megtartani. Magam is gazdálkodással foglalkozom több mint tíz éve, negyven hektár bérelt földterületen. Gabonát, kukoricát, napraforgót, lucernát termesztek. Tárolni nem szoktam, nincs helyem, a termést betakarításkor adom el. Amennyire tudom, locsolom a kukoricát ezekben a meleg nyári időkben. Ha összehasonlítom a kezdeti időszakkal, már nem annyira jövedelmező a gazdálkodás az időjárás változása miatt és a terményárak is alacsonyabbak. Ennek oka lehet, hogy kevesebb a jószágtarás az országban, és az import kukorica is leverte az árakat. Eddig lehetett számolni azzal, hogy minden évben egy kicsit jobb volt az ár, volt normális termésünk, de most az aszályos években rosszabb lett. Az üzemanyag és a gépekhez az alkatrészek ára nagyon magas. Akinek nincs gépe, bérbe dolgoztat, annak nem éri meg a termelés. A szántóversenyben az összetartás az, ami szerintem jó, mert mindenkinek sok a gondja, mindenki rohan, de néha tudni kell egy kicsit megállni. Azt jó látni, hogy vannak, akiket érdekel a szántóverseny. Egyúttal információcsere, akár termelésben, értékesítésben, technikai dolgokban is. Nekem is rengeteg a feladatom, de ennyi időt rá lehet szánni a településen élőkért, és magáért a településért. Erről emlegessék Balástyát.”
Illin Klára
EREDMÉNYEK
Kétfejes eke kategóriában
1. Prágai Benjamin (Székkutas), 2. Vermesi Ákos, 3. Réczi Pál
Háromfejes eke kategóriában
1. Ifj. Böröcz László, 2. Bozsó Gábor, 3. Farkas István
Négyfejes eke kategóriában
1. Szilágyi László, 2. Bitó Csaba (Kistelek), 3. Jéga-Szabó Dominik (Pusztaszer)
Veterántraktorok szántóversenye
1. Széll Sándor, 2. Id. Böröcz László, 3. Csáki József
Lovas szántás
1. Vakulya József, 2. Csorba Ferenc, 3. Vakulya Norbert
A lovas szántás díjazásához ifj.Ördög János és Gémes Csaba öt zsák zabot és öt kisbálás szénát ajánlott fel.
Ügyességi verseny
100 lóerőig: 1. Hordós János (Jakabszállás) 2. Micziz János Gábor, 3. Pápai Armand
100 lóerő felett: 1.Hordós János (Jakabszállás), 2. Bozsó Gábor, 3. Miklós János (Csólyospálos)
Gyorsulási verseny
100 lóerőig: 1. Falusi Normand (Kistelek), 2. Fazakasné Hordós Eliza (Jakabszállás), 3. Fazakas Mihály (Jakabszállás)
100 lóerő felett: 1. Radics Roland (Ópusztaszer), 2. Fazakasné Hordós Eliza (Jakabszállás), 3. Fazakas Mihály (Jakabszállás)
Erőhúzás
60 lóerőig: 1. Szilágyi László, 2. Prágai Benjamin (Székkutas), 3. Lelik Zsombor (Hetényegyháza)
61-110 lóerőig: 1. Bozsó Zoltán (Ópusztaszer), 2. Lelik Zsombor(Hetényegyháza), 3. Hordós János (Jakabszállás)
110 lóerő felett: 1. Széll Attila, 2. Kócsó Ádám (Ópusztaszer), 3. Bárkányi József
Köszönet
Köszönöm a szántóverseny minden segítőjének, az önkormányzatunk dolgozóinak a munkáját, és a támogatóknak az adományt. Az önkormányzat részéről a főszervezői feladatokat Szemerédi István végezte, segítője volt Péter Gábor, Búza József, Farkas István, Polycsik Ferenc továbbá Szilágyi László, Böröcz László, Vermesi Ákos, Bárkányi József munkája által jött létre a rendezvény. Nekik külön köszönöm, hogy idejüket áldozták az idei színvonalas és sikeres szántóversenyért.
Ujvári László polgármester
