Kauczki Márton (1906-1958) és Széll Ilona (1911-1991) leszármazottai december 17-én a Tanodában tartottak találkozót. Zenészeket és vacsorát rendeltek a vidám összejövetelre, ahol Kauczki Margit foglalta össze a fiatalabbaknak a családjuk történetét. Elmondta, hogy nagy szeretetben nevelték őket, a hét testvért, és kérte, ez a szeretet maradjon meg közöttük továbbra is. A család összetartásának példája az időnként tartott találkozók megszervezése, amelyre Lengyelné Kauczki Terézia vállalkozott, mert emlékszik rá, nagymamája hogyan tartotta össze őket.
Az 1800-as évek végén idősebb Kauczki József Nyitra megyében élt feleségével és négy gyermekükkel, Máriával, Józseffel, Mártonnal és Jánossal. A családfő téglaégetéssel foglalkozott. A Trianoni-békediktátum után lakóhelyük Csehszlovákia része lett. A kezdetleges módon készülő téglaégetés megszűnt az ottani téglagyárak létrejötte után, és elszegényedtek. Azt szerették volna, hogy Magyarországon nőjenek fel a gyerekeik, így itt adták be őket az abban az időben „lelencnek” nevezett nevelőintézetbe. Onnan a nyolc éves József és a hat éves Márton jómódú nevelőszülőkhöz, Csányi Pálékhoz került Kömpöcre. A négy testvér majd később, felnőttként kereste meg egymást. Amikor a Csányi család egyetlen lánya a kisteleki Bárkányi családba férjhez ment, magukkal vitték az ekkor már legénykorú Mártont. Ennek a családnak volt cséplőgépe, amit ökrökkel vagy bivalyokkal húzattak, és ezzel vállaltak munkát a nagygazdáknál, Kistelek határán kívül, a Gajgonyai részen is, ahol Márton megismerkedett a későbbi feleségével. Amikor megnősült, a Bárkányi család vett neki két hold földet az egykori Frányó-iskola közelében. Házasságkötésük után hét gyermekük született: Ilona (1932), Ferenc (1934), Antal (1936), Sándor (1938), Julianna (1942), Margit (1944) és Márton (1952). Közülük már csak Antal és Margit él. A hét testvérnek 17 gyermeke, 34 unokája és 20 dédunokája született. Bár a találkozóra mindannyian nem tudtak eljönni, de aki ott volt, jól érezte magát, öröm és boldogság töltötte el a szívüket.
1. képen: Kauczki család balról jobbra Margit, Julianna, Ilona, Kauczki Mártonné, mögötte Sándor, mellette Ferenc, Antal, jobbról hátul Márton
2. képen: Kauczki Márton balról, Széll Ilona jobbról, balról jobbra Julianna, Ilona, Margit, balról jobbra Márton, Ferenc, Antal, Sándor
Családtörténethez kiegészítés:
A téglagyárak alapítása előtt a téglaégetés volt elterjedt, amit úgy végeztek, hogy a téglákat a formákban elkészítés után kiszárították, utána nagy prizmába rakva felhalmozták, sárral betapasztották, de alul hagytak nyílásokat, ahol az égetést végezték. Amikor készen volt a tégla, a sártapasztást kibontva használták fel, adták el a kiégetett téglát. Az 1800-as évek végén idősebb Kauczki József is ilyen téglaégetéssel foglalkozott.
Kauczki Márton (1906-1958) és Széll Ilona (1911-1991) családjának névmódosítása a helyi plébános javaslatára történt, hogy magyarosítsák Kautzkyról Kauczkira.