Az elmúlt évek alatt többször megfogalmazódott bennem, hogy írok pár sort a segélyhívó használatáról. Sajnos még mindig nagyon sokan vannak, akik valamilyen okból kifolyólag nem használják. Egyrészről bízom benne, hogy ez a rövid összefoglaló segít a kételyek eloszlatásában.
Mi a segélyhívószám és hogy hívható?
A 112 az Európai Unió tagállamainak a nap 24 órájában hívható segélyhívó száma, amelynek hívásával azonnali segítség kapható a készenléti szervektől (Rendőrség, Mentőszolgálat, Katasztrófa-védelem). A 112-es segélyhívószámot közel 30 évvel ezelőtt az Európai Unió kezdeményezése alapján hozták létre azzal a céllal, hogy a bajbajutottaknak csak egy segélyhívószámot legyen szükséges megjegyezni függetlenül attól, hogy mentőt, tűzoltót vagy rendőrt szeretnének hívni.
A 112-es segélyhívó szám minden nyilvános, vezetékes és mobiltelefonról ingyenesen hívható. A legtöbb mobiltelefonon a 112-es szám a billentyűzár feloldása nélkül is hívható. Abban az esetben is lehet 112-es hívást kezdeményezni, ha nincs hálózat a mobiltelefonon.
Segélyhíváskor mit kell mindenképpen elmondani?
A 112-es segélyhívószám felhívását követően a hívásfogadó központ operátora jelentkezik, aki az alábbi alapinformációkat fogja megkérdezni (a körülmények és a lehetőségek függvényében amennyire lehet nyugodtan, tagoltan és érthetően kell válaszolni):
• a bejelentő neve, telefonszáma;
• az esemény helyszíne;
• mi történt, kinek van szüksége segítségre;
• az esemény kapcsán felmerül-e valakinél közvetlen életveszély;
• esetleges sérültek száma, a sérülés(ek) foka;
• az esemény folyamatban van-e vagy már lezajlott.
A teljesség igénye nélkül néhány példa, hogy mikor kell hívni a 112-t:
• közlekedési balesetnél;
• háztartási vagy közterületi balesetnél (pl.: valaki leforrázta magát az otthonában vagy az utcán elesett és megsérült);
• sport-, kiránduló balesetnél (pl.: focizás közben valaki megsérült vagy egy kirándulónak az erdőben séta közben kibicsaklott a bokája);
• személy elleni támadásnál (pl.: verekednek az utcán);
• vagyon elleni támadásnál (pl.: elloptak egy táskát, pénztárcát, betörés történt);
• halálesetnél (elhunyt személy találása);
• öngyilkossággal fenyegetés vagy öngyilkossági kísérlet esetén;
• közveszéllyel fenyegetés esetén (pl.: valaki bombát helyezett el az iskolában vagy robbantással fenyegetőzik);
• egészségügyi panasz esetében (pl.: szülés, végtagtörés, eszméletvesztés, ájulás);
• tűzesetnél;
• fakidőlésnél (pl.: közútra vagy gépjárműre dőlt a fa);
• viharkárnál (pl.: a vihar következtében a fa a ház tetejére dőlt, a bent lakók nem tudnak kimenekülni);
• épületomlás, omlásveszély esetén (pl.: az épület fala leomlott);
• üzemanyag, olaj, szén-monoxid, vagy gázszivárgás esetén;
• személymentésnél (pl.: barlangból, kútból, szakadékból, híd korlátjáról vagy pilléréről kell kimenteni valakit, mert ott sétál, vagy le akar ugrani);
• állatmentésnél, állatkínzásnál;
• korlátoznak mozgásodban (pl.: valaki a kapu elé parkolt és nem tudnak tőle kihajtani);
• kisgyermek vagy magatehetetlen személy találása esetén;
• talált tárgy esetén (pl.: elhagyott, gyanús csomagot találnak a pályaudvaron vagy a plázában);
• lakott területen belül vadállat észlelése esetén;
• birtokháborításnál;
• személy eltűnése esetén;
• télen, hidegben hajléktalan személy észlelése esetén;
• nagy melegben autóban hagyott gyermek vagy állat észlelése esetén;
• közérdekű bejelentéskor (pl.: autópályán törmelék van, ami veszélyes a közlekedésre; nem működik a vasúti jelzőlámpa).
Szintén a teljesség igénye nélkül néhány példa, amikor nem indokolt, sőt TILOS a segélyhívó használata:
• elfelejtetted a PIN kódodat;
• valaki kigúnyol, kinevet és ez nagyon rosszul esik;
• nem találod a háziállatodat, mert elkóborolt;
• csőtörés van és folyik a víz a konyhában a padlóra;
• tetszik egy lány/fiú és nem tudod, hogyan ismerkedjél meg vele;
• beletörted a kulcsot a zárba, nem tudsz bemenni a lakásba;
• a telefonodat akarod kipróbálni;
• unalomból;
• olyan eseményt akarsz bejelenteni, amiről csak hallottál, de nem vagy biztos benne, hogy megtörtént;
• valótlan eseményt jelentesz, amely meg sem történt;
• strandra készülsz és az időjárás alakulásáról szeretnél információkat kapni;
• nem jön a busz és késésben vagy;
• a házi feladat megoldásában szeretnél segítséget kérni;
• megvágtad az ujjad, ugyan vérzik, de csekély mértékű a sérülés.
További, fontos tudnivalók:
• minden hívásnál látszik a bejelentéshez használt telefonkészülék száma, SIM kártya nélküli hívásnál a telefon azonosítószáma, függetlenül attól, hogy a hívószám letiltásra került-e.
• az indokolatlan hívások túlterhelhetik a rendszert, veszélybe sodorva azoknak az életét, akik valóban segítségre szorulnak!
• A segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő használata és a valótlan bejelentés is szabálysértésnek minősül és pénzbírság megfizetését vonhatja maga után.
Visszatérve az összefoglaló elejére: természetesen ha tudok, továbbra is segítek lehetőségeimhez mérten. Azonban attól még, hogy egy önkéntes tűzoltó egyesület vezetője vagyok, nem tudok soron kívüli és azonnali segítséget nyújtani senkinek sem! Nem biztos, hogy fel tudom venni a telefont elsőre, mert van munkahelyem és magánéletem is. Nem szeretek bejelenteni olyan eseteket, amiket nem látok a saját szememmel, mert nem tudok megfelelő információkat adni a segélyhívás fogadójának…. mert hogy én is a 112-t használom! Ugyanis a 112 hívása után a rendszer generál egy elektronikus adatlapot, amely továbbításra kerül a megfelelő szerv(ek)hez. Ha mondjuk ég a tarló, akkor megkapja a katasztrófavédelem. Ha valaki összeesik az utcán, akkor megkapja a mentőszolgálat. Ha személyi sérüléses közúti baleset van, akkor az előző két szerv mellett még a rendőrség is megkapja az adatlapot. A mentés irányítói ilyen esetekben egymással konferencia-beszélgetést folytatnak, a hatékony és gyors információ áramlás érdekében. A későbbiekben ezt az adatlapot feldolgozva fogják tudni dokumentálni az eseményeket, rögzíteni a legfontosabb tényeket. Ezt a folyamatot én sem tudom megkerülni, de nem is akarom! Ezért ha valaki privátban kér segítséget tőlem, akkor én ugyanúgy a segélyhívón keresztül tudom csak elindítani a folyamatot és csak később, a riasztás kiküldése után tudok esetlegesen a tűzoltók által használt rádión forgalmazni, útba igazítást adni a vonuló egységeknek (jó eséllyel ilyenkor mi is vonulunk a káresethez). Ez pedig időveszteség, értékes perceket jelent!
Végezetül néhány példa, ami talán segítséget nyújt a segélyhívó használatához:
• ha valakinek a kertjében (magánterületen) a nagy szél miatt letört a cseresznyefa ága és fennakadt, az nem tűzoltói feladat. Ugyan nem fogják valótlan bejelentésként kezelni, de ne lepődjenek meg, ha a tűzoltók nem távolítják el – nem ez a dolguk. Ha ugyanennek a fának az ága rádőlt a házra, az már vagyon elleni veszélynek minősül – ebben az esetben a tűzoltók el fogják távolítani a fát az épületről. Ilyen esetben indokolt a 112 hívása.
• ha egy közterületen lévő fa ága tört le és fennakadt, abban az esetben fontos mérlegelni, hogy mi van alatta (járda, kerékpárút, út, játszótér, pad, stb.). Ha személy- vagy autósforgalom van alatta, akkor veszélyforrást jelent, így szintén indokolt a bejelentés. Ha nem veszélyeztet semmit (például egy nagyobb közparkban a sétányoktól távolabb eső fa), akkor általában a tűzoltók a terület tulajdonosával egyeztetve, mérlegelve hoznak döntést. Ebben az esetben sem fog valótlan bejelentésnek minősülni a hívás.
• ha balesetet észlelünk és segélyhívást indítunk, meg fogják kérdezni, hogy a látottak alapján mennyi sérült lehet és van-e gépjárműbe beszorult személy? Előfordulhat, hogy nincs is beszorult személy, csak a fellépő sokkhatás miatt nem tud cselekedni, kiszállni….ez még nem fog valótlan információnak minősülni, ha esetleg a mentők kiérkezéséig a beszorultnak vélt személy mégiscsak kiszáll az autóból.
Tessék bátran használni a segélyhívót! Sokan macerásnak és hosszúnak tartják a bejelentést…de higgyék el, még mindig gyorsabb és jobb a 112 azonnali hívása, mintha engem tárcsáznak.
Kácsor Péter,
a Kisteleki Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetője