Burgonyatermesztési bemutató Balástyán


Július 8-án Tóth-Sári Nándor és családja kertészetében tartott bemutatót a keszthelyi Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központja. Magyar nemesítésű burgonyafajtáik közül a White Lady, a Démon, az Arany Chipke, a Botond, a Balatoni Rózsa, a Hópehely és a Basa fajtákat mutatták be.

A környékbelieken kívül az ország több pontjáról és Szerbiából is érkeztek érdeklődők a rendezvényre. Tóth-Sári Nándor a termeléssel kapcsolatos tapasztalatairól beszélt a burgonyatermesztéssel foglalkozó gazdatársainak. A többi között elmondta, hogy az idén kedvezőtlenebb körülmények voltak ugyan, de a termésátlagokkal elégedett, mert fajtáktól függően 450 és 800 mázsás termést takarítottak be hektáronként. A bemutatott fajták közül egy kivételével mindet termeszti nagyobb területen. Polgár Zsolt fajtanemesítő, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója bemutatta a kísérletben részt vevő fajtákat. Hangsúlyozta, hogy intézetük az ország egyetlen burgonyakutatásra szakosodott központja, amely mára a hazai burgonyatermesztési ágazat kutatási háttérintézménye. Fő feladatuk olyan fajták kinemesítése, amelyek a magyarországi körülmények között is sikeresen termeszthetők, termőképességüket, minőségüket, a burgonyát károsító főbb kórokozókkal szembeni rezisztenciájukat a több éven át tartó szántóföldi szaporítás alatt is megtartják, ezáltal gazdaságosan termeszthetők. Fajtáikat öt évig lehet azonos terméseredményekkel visszavetni, de évente be kell fizetni a fajtahasználati díjat a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft-nek, ami hektáronként minimális összeg ugyan, de így az intézetük működőképes tud maradni, a magyar nemesítési programot életben tudják tartani, és a piaci igényeket továbbra is ki tudják szolgálni. Az intézet tavaly megalapította a Keszthelyi Burgonyáért Egyesületet, amelyet a megjelentek figyelmébe ajánlott, mert szeretnék, ha minél több tagjuk lenne, és ezzel szintén a burgonyakutatást tudnák támogatni, továbbá a szélesebb körű tájékoztatás érdekében fajtakatalógus kiadását, honlap működtetését tervezik, valamint támogatásokra tudnának pályázni. Ugyanis eddigi működési költségeik harmincöt százalékát vonták el, és így veszélybe került a munkájuk folytatása.

Polgár Zsolt kiemelte, több fajtajelöltjük van, de azok még nem láthatóak itt a fajtabemutatón. “Mindig van 8-10 fajtajelölt, amelyből négy év alatt választunk ki egyet vagy kettőt. Több ígéretes fajtajelöltünk van már. Például ami hiányzik a kínálatunkból, az a sárgahéjú, sárgahúsú korai, étkezési burgonya, mert ilyen fajtában saláta már van. Néhány éven belül termesztésbe vonható lesz ez az exportra is termelhető fajta, mert külföldön ennek van nagyobb piaca. A hektáronkénti termésátlagok a fajták között különbözőek, például a Somogyi kifli 30 tonnás termésátlagú, az összes többi fajta minimum 60 tonnát, maximum 80-90 tonnát is megterem. A különbséget a termesztéstechnológia adja, mert a fajta termőképessége megvan. Ha megfelelő tápanyaggal, vízzel és növényvédelemmel látják el, akkor kiemelkedő termés várható. A fajtaválasztásánál fontos szempont, hogy milyenek a vásárlói igények, a termést milyen felhasználásra szállítják: friss piacra, áruházláncnak vagy ipari célra, a felhasználás szerint pedig a főbb kategóriák közül a főzni, sütni és salátának valók közül lehet választani.”

A szakmai nap a Vadásztanya vendéglőben folytatódott, ahol dr. Zsom Eszter, a K+S KALI cég munkatársa a burgonya korszerű tápanyag-utánpótlásról beszélt a termelőknek, és Varga László, a KWIZDA AGRO HUNGARY képviselője a burgonya biológiai növényvédelmi lehetőségeiről, Bartók Norbert a BELCHIM cég részéről a burgonya növényvédelmi ajánlatáról tartott tájékoztatót. Az összejövetel ebéddel zárult.

« 1 A 35 »