A 2011. január 1-jével létrejött fővárosi és megyei kormányhivatalok jelentősen csökkentették a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működik szervezetileg és szakmailag önállóan, ami a területi közigazgatással szemben támasztott hatékony működés és egységes feladatellátás ellen hatott. A kormányhivatalok eddig ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (például fogyasztóvédelmi felügyelőség, közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, funkcionális és egyéb (például ügyfélszolgálati, koordinációs) feladatokat ellátó törzshivatalból álltak. A kormányhivatalok tehát osztott szerkezetűek voltak, hiszen a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett törzshivatalból illetve a szakmailag önálló szakigazgatási szervekből álltak, együtt, egy költségvetési szervet alkotva.
Ezek feloldása jegyében alkotta meg az Országgyűlés a 2015. évi VI. törvényt. A hatékony közigazgatás jegyében 2015. április 1-től a törvény felülírja a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúráját, valamint új feladatokat delegál a kormányhivatalokhoz.
A törvény kétirányú integrációt szabályoz: külső és belső integrációt.
A külső integráció keretében a kormányhivatalokhoz új, eddig más szervek által ellátott feladatok kerülnek. Az integráció keretében elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok kerülnek a kormányhivatalokba.
- A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, továbbá a
- Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai, az
- Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, valamint a
- Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egysége, főosztálya lesz tehát a jövőben a jelenlegi Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség.
2015. április 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el a Kincstár családtámogatási és szociális ellátási, valamint a lakáscélú állami támogatással összefüggő feladataiban is. Ettől a naptól a családtámogatási ellátások ? ideértve az anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási támogatás ? iránti kérelmeket, a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan a nagycsaládosok földgáz árkedvezménye, továbbá a fogyatékossági támogatás iránti kérelmeket a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kell benyújtani.
Ugyancsak 2015. április 1-jével kerülnek át a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítési eljárással kapcsolatos hatósági eljárások és az ahhoz kapcsolódó követeléskezelés, mint például az anyatej-elszámolások fogadása, az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátási térítési díjak utólagos megtérítése, vagy például az egészségügyi szakellenőrzési területen a keresőképesség, a keresőképtelenség ellenőrzésével, elbírálásával és a jelentésekkel kapcsolatos feladatok.
A külső integráció eredményeképpen tehát nő a kormányhivataloknál elintézhető ügyek száma. Mindennek eredményeképpen az ügyfelek a jövőben sokkal több ügyet tudnak elintézni egy hivatalnál, ami az ügyintézés egyszerűsödését eredményezi.
A belső integráció jegyében a jövőben a kormányhivatalokban megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás.
A kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (főosztályokból) és osztályokra tagozódó járási hivatalokból állnak. A szagigazgatási szervekből (a jelenlegi megyei igazgatóságokból, felügyelőségekből) kormányhivatali főosztályok lesznek. Egy-egy főosztály több jelenlegi szakigazgatási szerv feladatát fogja ellátni, amellyel összefüggésben csökken a vezetői szintek száma. A vezetők számának csökkenésével párhuzamosan nő az ügyfelekkel ténylegesen érintkező ügyintézők létszáma. Mindez egységes feladatellátást, egyszerűbb és gyorsabb döntéshozatalt, valamint ügyek tényleges elintézésére fordítható kapacitásnövekedést, illetve a jelenleginél olcsóbb, költséghatékonyabb működést eredményez.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal jelenlegi 16 szakigazgatási szervéből ? a külső integrációt is figyelembe véve (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség beolvadása) 7 főosztály lesz, a jelenlegi 5 törzshivatali főosztályból 4 főosztály lesz.
2015. április 1-jétől tehát a Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeinek száma 21-ről 11-re csökken.
A módosítások az egységes kormányhivatali struktúra jegyében megszüntetik a szakhatósági eljárásokat a kormányhivatalhoz tartozó szervezeti egységségek tekintetében. 2015. április 1-jétől a kormányhivatal valamelyik szervezeti egységénél folyamatban lévő olyan ügyekben, amelyekben valamely másik kormányhivatali szerv szakmai állásfoglalása szükséges, a szakmai kompetenciával, ismerettel rendelkező szerv már nem, mint szakhatóság, hanem mint az adott ügyben szakértelemmel bíró szervezet jár el. Az integrációt követően a hatósági eljárásban a szakhatósági megkeresés megszűnik, a korábban közreműködő szakhatóságok az eljáró hatósággal közösen hozzák meg a döntésüket, azt egybe, egy döntésbe foglalják; ezen eljárások esetén a szakhatósági eljárás időszükségletével rövidül a döntés meghozatalához szükséges idő.
A változtatás jelentős, hiszen Csongrád megye esetében az elmúlt évben több mint 12.000 szakhatósági eljárás folytattak le az illetékes szervek, e szám jelentős csökkenése várható a törvénymódosítás hatására, ami a hatékonyságot segíti elő. Az integráció keretében megvalósított eljárási szabályok egyszerűsítésére tekintettel tehát a több szerv feladatkörét érintő, bonyolultabb ügyek esetében is egyszerűbbé, gyorsabbá válnak a hatósági eljárások.
A változások lényege összefoglalva
A hivatali struktúrát illetően:
- az integráció nem létszámleépítés, hanem a közszolgálati törvény szerinti átszervezés. Az átszervezés csupán a vezetőket érinti, de a lehetőségeinkhez mérten az érintett vezetőknek végzettségüknek megfelelő egyéb munkakör kerül felajánlásra,
- a szakigazgatási szervek elnevezése változik, feladataikat továbbra is ellátják ? a Csongrád Megyei Kormányhivatal főosztályainak szervezeti keretében,
- 2015. április 1. napjától huszonöt feladat, hatáskör címzettje lesz a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője. A kormányhivatali feladatok ellátásának közvetlen felelőse tehát kormánymegbízott lesz, ami gyorsabb döntéshozatalt és hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb működést eredményez,
- az integráció nem eredményez létszámleépítést, hiszen a hivatal létszáma több mint 120 fővel növekszik. A külső integráció kapcsán a kormányhivatalhoz kerülő dolgozók illetménykiegészítése 30%-ról 35%-ra nő, tehát emelkedik az érintett kollégák illetménye, azonban a vezetői létszám csökkentése ezt a költségvetési kiadás növekményt ellensúlyozza,
- a Csongrád Megyei Kormányhivatal engedélyezett létszáma az integrációt követően 1438 főről 1560 főre nő, az integrációt megelőzően 1 vezetőre átlagosan 8 ügyintéző jut, míg az integrációt követően ez a szám a duplájára nő, ugyanis 1 vezetőre 16 ügyintéző jut majd.
Az ügyfeleket illetően:
– hatékonyság, költségtakarékosabb működés, a bürokrácia csökkentése, ügyfélbarát közigazgatás,
– az állampolgárok az ügyeiket a lakóhelyükhöz közel, a járási hivatalokban, az országosan kiépülő kormányablakokban, valamint a kistelepüléseken, települési ügysegédek útján intézhetik,
– az eljárások intézése számottevően gyorsul.
Szeged, 2015. március 17.
Csongrád Megyei Kormányhivatal
Kormánymegbízotti kabinet
6722 Szeged, Rákóczi tér 1.