Magyarországon a XV-XVI. századra tehető az első keresztállítások ideje. A XIX. század második felében itt az Alföldön a tanyai iskolák kiépülésével terjed el leginkább a keresztállítás gyakorlata. Majd a XX. században a II. világháború hatására állítottak több feszületet, amelyek többsége útkereszteződések mellett vagy egy birtok végében állt, de előfordulhat máshol is. A legtöbbjük templom vagy temető területén, utak mentén, tanyasi iskolák előtt állt, de előfordulhatott egy-egy család birtokán is. A kereszteket, feszületeket magánszemély vagy család, tanyaközösség, esetleg egy egész faluközösség állította. A keresztek nagy részét fogadalomból, hálából, természeti katasztrófák elkerüléséért emelték.
A kereszt a keresztény kultúrkörben Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. Balástyán ma is több keresztet láthatunk az alábbi helyeken.
ÚTSZÉLI KERESZTEK BALÁSTYA TERÜLETÉN:
1. Kapitánysági iskolánál, Tanya 93.
2.Csányi soron Külső-balástyai iskolánál, Tanya 551.
3. Csányi sor végén, ?Fogas kereszt?, Tanya 577.
4. Vadászház ? Móra Ferenc Vadásztársaság, Erdőközi iskola, Tanya 503.
5. Alsó-balástyai iskolánál, Tanya 366.
6. Becsey iskolánál a Forráskúti úton, Tanya 238.
7. Géppark mellett, Őszeszék 60.
8. Bem u. és Virág u. sarok, ?Jézuska keresztje?, Virág u. 18.
9. Vadásztanya Vendéglő melletti erdőnél, az E75-ös út mellett
10. Gallyasi iskolánál, Gajgonya 3/4.
11. Frányó iskolánál, Gajgonya 354/2.
12. Zónai kanyar, Gajgonya 225.
13. Bárkányi iskolánál, Gajgonya 163.
14. Kordás-kereszt, Gajgonya 409.
15. Fehértóban, Széll István tanyájával szemben, Fehértó 25.
16. Középső-gajgonyai iskola, Gajgonya 271.
17. Nemes János kertészeténél, Tanya 393.
18. Győriszéki iskolánál, ahol az iskola szatymazi területen van, de a kereszt Balástya földjén. Korabeli térképeken az iskola is Balástyához tartozott.
19.Római Katolikus Templom előtt
20. Szűz Mária szobor a Kőrös-féle malomnál, Tanya 300.
Szűz Mária szobor egy helyen található, amelyet a tisztelet jeleként állíttatott Kőrös László és Kőrös Lászlóné.
A kereszt, mint jelkép
A legfontosabb kereszt formájú jelek mindegyike létezett már a kereszténység előtt is. Csak a 4. századtól teljesedett ki a kereszt jelkép ikonográfiája, miután I. Theodosius római császár 380-ban kiadott vallási rendeletével államvallásá tette a Nikaia?konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet és eltörölte a keresztrefeszítéssel történő halálbüntetést. Ekkortól kezdik ábrázolni Jézus Krisztus kereszthalálát is. Ezután nevezik a korpusszal ellátott keresztet feszületnek is, ami ma a kereszténység legelterjedtebb jelképe. De a magyar szóhasználat megkülönbözteti a keresztet és a feszületet: a kereszt a korpusz (latin corpus = test) nélküli geometriai forma, a feszület a megfeszített Krisztus testét is hordozó kereszt. A több kereszttípus közül csak a latin kereszt szimbolizálja Jézus keresztrefeszítését. Alapformája a két egymást metsző vonal, a hosszabb függőleges szárat körül belül kétharmad részénél metszi a vízszintes szár. Általában a feszületeken látható az I.N.R.I. rövidítés, amit Iesus Nasarenus Rex Iudeorumként értelmeznek. Ez volt Pilátus ítélete, a kivégzett bűne. János Evangéliumában a következőképpen maradt fenn: ?Pilátus pedig feliratot készített és a keresztre szegeztette. Ez volt az írás: ?Názáreti Jézus, a zsidók királya?. Sok zsidó olvasta ezt a feliratot, mivel az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt írva.? (Jn. 19, 19-21) (Forrás: www.wikipedia.org)